A JÁTSSZ Egyesület alapszabálya

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Az egyesület neve, székhelye, működési területe

(1) A társadalmi szervezet neve: Játékot és Természetjárást Szeretők Szabadidő Egyesülete.

(2) Az egyesület rövidített elnevezése: JÁTSSZ Egyesület.

(3) Az egyesület székhelye: 1144 Budapest, Vezér u. 1. IV. lh. III/63.

(4) Az egyesület működési területe: Magyar Köztársaság.

A JÁTSSZ Egyesület (a továbbiakban: az egyesület) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet.

2. §

Az egyesület célja, feladata

(1) Az egyesület célja

Az egyesület tevékenysége két fő területre irányul.

Elsődlegesen a színvonalas magyarországi társasjáték-kultúra megteremtése, ezzel – határozott elképzelések megvalósítása révén – pozitívan hatni olyan társadalmi kérdésekre is, mint például a közösségi szellem fejlesztése, a szocializáció, a gyermeknevelés. Az egyesület fontosnak érzi a játék, mint személyiségfejlesztő és közösségépítő tényező társadalmi és pedagógiai vonatkozásainak tudatosítását.

Az egyesület célkitűzése a kor társadalmi igényeire reflektáló, alkotói tevékenység során fejlesztett új játékok (“szerzői játékok”) népszerűsítése, és egy országos klubhálózat kiépítésével interaktív, csoportos tevékenységeknek teret adó szakmailag minősített játékok megismertetése minél több családdal.

Másrészt a természetvédelemben tevőlegesen résztvevők és közreműködők összefogása, társszervezetekkel való együttműködés megteremtése, kiszélesítése révén pozitívan hatni olyan társadalmi kérdésekre is, mint például a közösségi szellem fejlesztése, a gyermekek környezettudatos nevelése.

A természetvédelemben közvetlenül segítő állampolgárok számára fórum biztosítása a szakmai szerveződéshez, a tevékenységük során szerzett tapasztalatok megismeréséhez, értékeléséhez és széleskörű alkalmazásához, ezáltal fejlesztésének elősegítéséhez. A természet-megőrzési törekvések támogatása a társadalmi nyitottság jegyében, a természeti és a hozzá kapcsolódó kulturális örökség védelme, ápolása.

Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c/ 5. pontja alapján e célok megvalósítására közhasznú tevékenységként kulturális tevékenységet folytat.

(2) Az egyesület feladatai

  1. az egyesületi célok megvalósítása érdekében a közösségi-társasági élet szervezése, társasági kapcsolatok kialakítása,
  2. a tervszerű működéshez és a célok megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása,
  3. az egyesület céljaival összhangban rendezvények, előadások, bemutatók, oktatási, segély- és egyéb akciók szervezése, megvalósítása,
  4. hazai és nemzetközi klubkapcsolatok létesítése és fenntartása,
  5. a hasonló, vagy az egyesület feladataival összeegyeztethető céllal rendelkező más szervezetekkel való kapcsolattartás, valamint összefogás a közös célok tekintetében.

3. §

Az egyesület céljainak megvalósításáért az alábbi területeken fejti ki tevékenységét

  1. Szabadidős és családi programok szervezése.
  2. Külföldi társasjátékok népszerűsítése és elterjesztése Magyarországon.
  3. Társasjáték-bemutatók, -versenyek, -kiállítások, -vásárok szervezése és lebonyolítása.
  4. Országos társasjátékos klubhálózat kiépítése és működtetése.
  5. Együttműködés társadalmi szervezetekkel, kulturális és oktatási intézményekkel játék-klubok és kölcsönzők kialakításában, működtetésében.
  6. Játékrendezvények és bemutatók szervezésével teret adni a játék, az oktatás és a nevelés közös alkalmazásának.
  7. Hírlevelet bocsát közre.
  8. A kutatás és szakoktatás ösztönzése a természeti örökség és annak védelme, megőrzése témaköreiben.
  9. Tevékeny segítségnyújtás a természetvédelemben közreműködő szervek, intézmények és társadalmi szervezetek valamint magánszemélyek kezdeményezéseihez, munkáihoz.
  10. Kölcsönös kapcsolat kiépítése és fenntartása mindazokkal, akik a természetvédelmet felkarolják, illetve tevékeny érdeklődést mutatnak iránta.
  11. Kiterjedt tudatformáló PR (közönségkapcsolati) tevékenység a média eszközeinek felhasználásával.
  12. Oktatás, bemutatás, szervezés és tanácsadás, továbbképzések és egyéb, a tevékenységbe illő rendezvények lebonyolítása.
  13. Széleskörű együttműködés a természettudományok és rokonszakmák képviselőivel és azok szervezeteivel, valamint a természetőri intézkedésben esetlegesen résztvevő állami szervekkel.

4. §

Az egyesület jogi alapja, a közhasznúság érvényesítése

(1) Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) bekezdésének:

– 4. pontja szerinti nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

– 5. pontja szerinti kulturális tevékenység

– 8. pontja szerinti természetvédelem, állatvédelem.

(2) Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.

(3) Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében – azokat nem veszélyeztetve – végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

(4) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, támogatást tőlük nem fogad el és részükre nem nyújt, országgyűlési és megyei önkormányzati képviselőt nem állít, és nem támogat.

(5) A Közgyűlés és az Elnökség határozatait írásban rögzíti. Határozatait az érintettekkel írásban közli, honlapján és hírlevélben nyilvánosságra hozza.

(6) Az egyesület közhasznúsági jelentését évente a honlapján és hírlevélben nyilvánosságra hozza.

(7) Az iratokba – a gazdasági felelőssel történő előzetes időpont egyeztetés után – az egyesület tevékenységének zavarása nélkül – az ok és cél közlésével – bárki betekinthet.

II. A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE, TARTALMA ÉS MEGSZŰNÉSE

5. §

Az egyesület tagjai

(1) Az egyesületnek rendes és pártoló tagjai lehetnek.

(2) Az egyesület rendes tagja lehet:

Minden magyar állampolgár, aki nyilatkozatában kijelenti, hogy az

– egyesület alapszabályát, magára nézve kötelezően elfogadja;

– az egyesület munkájában részt vesz;

– akinek felvételét legalább két egyesületi tag támogatja;

– tagsági díjfizetési kötelezettségének rendszeresen és pontosan eleget tesz;

– nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt;

felvételi kérelmét megelőző öt éven belül természetvédelmi szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése miatt nem marasztalták el, illetve természetvédelmi bírsággal nem sújtották;

Korlátozottan cselekvőképes személy belépési nyilatkozatának elfogadásához törvényes képviselőjének közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása szükséges.

(3) Az egyesület pártoló tagja lehet az a magán-, vagy jogi személy, aki belépési nyilatkozatában vállalja az egyesület célkitűzéseinek anyagi és erkölcsi támogatását. Jogi személy pártoló tagsága írásbeli megállapodással jön létre.

6. §

A tagok jogai

Az egyesület tagja jogosult:

(1) részt venni az egyesület rendezvényein, minden közös döntésre bocsátott kérdésben véleményt nyilvánítani, illetve szavazni;

(2) az egyesület céljainak elérése érdekében bármelyik szerve elé javaslatot előterjeszteni;

(3) tájékoztatást kérni és kapni az egyesület mindennemű tevékenységéről, működéséről és anyagi helyzetéről;

(4) az egyesület információs anyagát és minden más eszközét – az erre a célra külön megállapított szabályok szerint – igénybe venni és használni;

(5) a tagsági viszony alapján járó minden kedvezményt az egyenlő jogok alapján igénybe venni;

(6) kérni az egyesület támogatását szakmai munkájának, javaslatainak és eredményeinek ismertetéséhez;

(7) az egyesület támogatását kérni szaktanulmányok folytatásához, továbbá szakmai előadáshoz és publikáláshoz;

(8) az egyesület minden rendes és pártoló tagja, az Alapszabályban meghatározott feltételekkel az egyesület bármely tisztségére választhat, és megválasztható.

7. §

A tagok kötelességei

Az egyesület minden tagjának kötelessége:

(1) az Alapszabály előírásait betartani.

(2) lehetőségeihez mérten részt venni a szervezet célkitűzéseinek megvalósításában.

(3) az egyesület nevében történő nyilvános szereplés, vagy arravaló hivatkozás esetén következetesen képviselni annak szellemiségét és alapelveit;

(4) rendes tag esetében rendszeresen fizetni a tagdíjat. Egy éves tagdíjhátralék esetén az elnök 30 napos határidő kitűzésével felszólítja a tagot a teljesítésre. A felszólításban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása esetén a tagsági jogviszony a 30 napos határidő eredménytelen eltelte utáni napon a tag kizárásával megszűnik.

8. §

A tagsági viszony megszűnése

(1) Az egyesület tagság megszűnik:

– kilépéssel,

– felmondással,

– kizárással,

– törléssel,

– a tag halálával,

– a jogi személy megszűnésével.

(2) Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszony akkor, ha a tag kilépését írásban bejelenti.

(3) A jogi személyiségű pártoló tagsági viszonyt, a pártoló tagságra vonatkozó megállapodás, szerződés ­bármelyik fél részéről hat hónappal előre történő – felmondása szünteti meg.

(4) Kizárásra csak fegyelmi eljárás során kiszabott büntetésként kerülhet sor, amely szabályairól a közgyűlés a későbbiekben dönt. Bírósági eljárásnak a kizárásra nézve halasztó hatálya van.

(5) Törölni kell az egyesületi tagok sorából azt a tagot, aki 1 évnél hosszabb ideig nem fizeti meg tagsági díját.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

9. §

Az egyesület szervei

Az egyesület szervei:

– a Közgyűlés,

– az Elnökség,

– a Felügyelő Bizottság,

– a bizottságok,

10. §

A Közgyűlés

(1) Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. Tagjai – ha a taglétszám nem haladja meg a l00 főt – a tagok összessége, valamint a jogi személyek képviselői.

(2) A 100 főt meghaladó taglétszám esetén Küldöttközgyűlés megtartására kerül sor. A küldötteket a megalakuló regionális csoportok delegálják taglétszámuk szerinti arányos képviselettel oly módon, hogy a Küldöttközgyűlés összlétszáma ne haladja meg a 100 főt.

(3) A Küldöttközgyűlésen a tagokat választott küldöttek képviselik. A küldöttek számát és arányát a (2) pont szerint úgy kell meghatározni, hogy minden szervezeti egység képviselete biztosítva legyen.

(A Közgyűlés és a Küldöttközgyűlés a továbbiakban: Közgyűlés.)

(4) Közgyűlést évente kell tartani, de rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagok egyötöde az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, továbbá ha a bíróság elrendeli.

(5) A Közgyűlés összehívásáról az Elnök gondoskodik a tagoknak vagy a küldötteknek legalább 15 nappal a Közgyűlés időpontja előtt elküldött írásbeli meghívó útján.

A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, időpontját, napirendjét és a napirendhez kötődő írásos dokumentumokat.

(6) A Közgyűlés nyilvános.

(7) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazóképes létszám több, mint fele (50%+1 fő) jelen van. Ha a Közgyűlést ­határozatképtelenség miatt el kell halasztani, akkor az ugyanazon a napon később, másodszorra összehívott Közgyűlés a tagság legalább 30 %-os jelenléte esetén, az eredeti napirendben szereplő kérdésekben határozatképes. Ezt a szabályt kell alkalmazni az egyesület minden szervére, ha az Alapszabály másként nem rendelkezik.

(8) A szavazás – a tisztségviselők megválasztását is beleértve – nyílt, de indokolt esetben (személyiségi jogok védelme, vagy stratégiai döntések meghozatalakor) bármely tag javaslatára a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján az Elnök zárt ülést rendelhet el. Ha a jelenlévő szavazóképes létszám 30 %-a kéri, az Elnök köteles titkos szavazást elrendelni. Ez a szavazási szabály érvényes az egyesület minden szervére.

(9) A Közgyűlés jogosult minden, az egyesületet érintő kérdésben dönteni. A rendkívüli Közgyűlés azonban csak azzal a kérdéssel foglalkozhat, amelynek eldöntésére összehívták.

(10) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– az Alapszabály megállapítása és módosítása;

– az egyesület más egyesülettel történő egyesülése;

– az egyesület feloszlatása;

– belépés szövetségbe;

– az egyesület tisztségviselőinek (az Elnökség Elnöke, Alelnöke és tagja, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai) megválasztása 5 éves időszakra;

– a tagdíj megállapítása;

– az Elnökség és a Felügyelő bizottság éves beszámolójának elfogadása;

– az egyesület éves költségvetési tervének és éves pénzügyi beszámolójának az elfogadása;

– az egyesület más szervei által hozott döntések elleni fellebbezés elbírálása;

– a közhasznúsági jelentés elfogadása

(11) Az egyesület Elnöksége által hozott döntések ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet a Közgyűléshez címzett fellebbezést a döntést hozó szervhez benyújtani, amely azt köteles az Elnökhöz továbbítani. A fellebbezéseket az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé.

(12) A Közgyűlés döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Ez a szabály érvényes az egyesület minden szervére, de minősített többség – azaz a jelenlévő szavazóképes tagok kétharmadának egybehangzó szavazata – szükséges az alábbiak eldöntéséhez:

– az Alapszabály megállapítása és módosítása;

– az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása;

– az egyesület feloszlatása, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülés;

– belépés szövetségbe.

(13) A Közgyűlésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a

– a közgyűlés megtartásának helyét és idejét,

– a jelenléti ív alapján megállapított és megjelent tagok számát, a határozatképesség megállapítására vonatkozó számszerű adatokat,

– a közgyűlés tisztségviselőinek (levezető elnök, hitelesítők, jegyzőkönyvvezető) megbízatását és nevét,

– a napirendi pontokat és azokkal kapcsolatosan elhangzott hozzászólások lényegét,

– a szavazás eredményét és a hozott határozatok szövegét,

– a végrehajtás határidejét és az azért felelős személy nevét.

(14) A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a Ptk. 685 §. b.) pontja szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

11. §

Az egyesület Elnöksége

(1) Az Elnökség 3 tagból áll. Tagjai az Elnök, az Alelnök, és egy tag.

(2) Az Elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az Elnökség feladatait az Alapszabálynak és a Közgyűlés határozatainak megfelelően végzi. Az Elnökség jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés, illetve más szerv hatáskörébe.

(3) Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– az egyesület tevékenységének irányítása, ennek keretében évente beszámol a közgyűlésnek,

– a közgyűlés előkészítése, határozatainak végrehajtása, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosítása,

– a tagok és pártoló tagok felvétele,

– az egyesület gazdasági tevékenységének összehangolása, a feltételek biztosítása.

– döntés az egyesület költségvetésének – főösszegen belüli esetleges átcsoportosításáról,

– az egyesület egészére vonatkozó szabályzatok kiadása,

– az egyesület szervezeti egységeire vonatkozó szabályzatok jóváhagyása,

– más szervezetekkel történő nemzetközi és országos szintű együttműködés jóváhagyása,

– új szervezeti egység létesítése,

– szervezeti egység vezetőségének, illetve a szervezeti egység működésének a felfüggesztése,

– eseménynaptár meghatározása, országos programok, kampányok és akciók jóváhagyása.

– az egyesület munkatervének jóváhagyása.

(4) Az Elnökség évente legalább 4 alkalommal ülésezik. Az Elnökségi üléseket az Elnök hívja össze. Az Elnökség tagjai részére küldött meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, napirendjét és mellékelni kell a napirendhez tartozó írásos dokumentumokat is. A meghívót legalább egy héttel az ülés előtt meg kell küldeni. Az Elnökség ülései nyilvánosak, de az Elnök zárt ülést rendelhet el személyi jogok védelme, stratégiai döntések meghozatala, nemzetközi ügyek, külső pályázatok megtárgyalása érdekében. Az elnökségi ülésen tanácskozási joggal az ezen Alapszabályban – vagy a Szervezeti és Működési Szabályzatban – meghatározott személyek vehetnek részt. Az ülés határozatképes, ha a tagok több, mint fele jelen van. Az Elnökség döntéseit és határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyéként érdekelt.

Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ülés időpontját, a napirendet. Külön nyilvántartás tartalmazza a határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők arányát. A jegyzőkönyv vezetéséről az Elnök gondoskodik.

(5) Az Elnök teljes körűen ellátja az egyesület képviseletét bíróságok, hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben. Az egyesület képviseletére az elnök egymaga jogosult, kivételt képez a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása, melyhez az Elnökség másik tagjának, mint másodhelyi aláírónak aláírása is szükséges.

(6) Nem lehet az Elnökség tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, ezen közhasznú szervezet megszűntét követő két évig. Az elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.

(7) Az egyesület szervei által hozott döntések ellen (kivétel Elnökség) a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet az Elnökséghez címzett fellebbezést a döntéshozó szervnél benyújtani.

12. §

Az egyesület Felügyelő Bizottsága

(1) Az egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzését elkülönült felügyelő szerv, a Felügyelő Bizottság végzi. A Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: FB) tagjainak száma három fő, az FB elnöke és két tagja.

(2) Az FB tagjai más választott egyesületi tisztséget nem tölthetnek be. Nem lehet az FB elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

– az Elnökség elnöke vagy tagja;

– az egyesülettel a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

– az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve

– az előbbiekben említett személyek hozzátartozója.

Nem lehet az FB elnöke vagy tagja az a személy sem, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki ezen közhasznú szervezet megszűntét követő két évig. Az FB tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói.

(3) Az FB ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az FB elnöke vagy tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

(4) Az FB köteles az Elnökséget és/vagy a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

– az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség, vagy a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;

– a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az Elnökséget, vagy a Közgyűlést az FB indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Elnökség, vagy a Közgyűlés összehívására az FB is jogosult.

Ha az Elnökség, vagy a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az FB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(5) Az FB évente legalább kétszer ülésezik. Az FB üléseket az FB elnöke hívja össze az időpont, a helyszín és a napirend megjelölésével. Az FB ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az FB határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Vizsgálati ügyrendjét az FB maga határozza meg.

(6) Az ellenőrzés tapasztalatairól az FB elnöke évente beszámol a Közgyűlésnek. Az egyesület éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést az FB köteles előzetesen megvizsgálni és ennek eredményéről a Közgyűlésnek beszámolni.

13. §

Bizottságok

(1) Az Elnökség saját hatáskörében a cél megvalósítása érdekében országos vagy területi hatáskörű, illetve szakmai jellegű bizottságokat hozhat létre. Ezen bizottságok vezetőit az adott szervezet tagjainak javaslata alapján az Elnökség nevezi ki.

(2) A bizottságokat tagságuk kétharmados szótöbbségű határozata alapján, illetve a Felügyelő Bizottság javaslata alapján az Elnökség szünteti meg.

IV. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

14. §

Az egyesület vagyona és gazdálkodása

(1) Az egyesület vagyonának forrása:

– a tagok által fizetett tagdíj,

– a hazai és külföldi szervezetektől, magánszemélyektől származó támogatás, hagyaték,

– az egyesület szakmai tevékenységének jövedelme,

– az egyesület vagyonának hozadéka,

– pályázatokon elnyert összegek,

– egyéb bevételek.

(2) Pénzeszközeivel történő gazdálkodására az egyesület éves költségvetést készít. A költségvetés elkészítéséről és előterjesztéséről az Elnökség gondoskodik, azt a Közgyűlés hagyja jóvá. A költségvetés végrehajtását a Felügyelő Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri, ellenőrzi. A költségvetéssel kapcsolatos felelős számadásra kötelezettek felmentése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(3) Az egyesület gazdálkodásának részletes szabályait külön szabályzatok tartalmazzák, amelyeket az elnökség készít el.

(4) Az egyesület vagyona fel nem osztható és el nem ajándékozható.

(5) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonának erejéig felel.

V. VEGYES RENDELKEZÉSEK

15. §

Az egyesület megszűnése

(1) Az egyesület megszűnik, ha:

– feloszlatását a Közgyűlés kétharmados többséggel kimondja;

– más egyesülettel egyesül;

– a bíróság feloszlatja;

– a bíróság – a törvényben előírt okok miatt – a megszűnését megállapítja.

(2) Az egyesület megszűnése (beleértve a feloszlást és feloszlatást is) esetén az egyesület végelszámolás után megmaradt vagyonáról a Közgyűlés dönt. Egyesülés miatti megszűnés esetén az egyesület vagyona az új egyesület tulajdonába megy át.

(3) Ha a bíróság vagy a feloszlást kimondó közgyűlési határozat másként nem rendelkezik, a megszűnéssel kapcsolatos teendők ellátása a hivatalban lévő Elnökség feladata.

16. §

Záró rendelkezések

(1) Az egyesület határozatlan időre jön létre.

(2) Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik a Ptk.-nak az Egyesületről szóló 61-64.§-ai, az egyesülési jogról szóló 1989. évi. II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi. CLVI. törvény rendelkezései az irányadók.

(2) Jelen Alapszabályt az egyesület 2010. május 25-én tartott közgyűlése fogadta el.